5.8.18 Számlázási ciklusok

Azt, hogy az ügyfél milyen ütemezéssel kapja a számláit, meghatározza az ügyfél fizetési gyakorisága, az előfizetés aláírásának hónapja, a számlázandó szolgáltatás mennyiség egysége és fordulónapja.

Számlázási időszak
Az a hónap, illetve azok a hónapok amely(ek)re a számlázás készül. Beszédesebben: számlakészítési időszak. Számlatételek nem csak erre az időszakra készülhetnek, ugyanis a nem havi fizetési gyakoriságú ügyfeleknek készülhet számla az időszakon kívül is.
Forrás időszak
Központi számlázás esetén a tételek forrás időszaka megegyezik a számlázási időszakkal, az előfizetésből származó tételek esetén, forgalmi tételeknél pedig a forgalmi időszakkal. Egyedi, RPC és CSV alapú számlák esetén a vonatkozási időszakkal töltjük ki.
Fordulónap
A számlázott szolgáltatás kezdőnapját határozza meg. A szolgáltatás fordulónapja lehet naptárhoz igazított, aláíráshoz igazított, illetve szolgáltatáshoz igazított. A naptárhoz igazított azt jelenti, hogy a szolgáltatás számlázásakor a kezdődátum naptár egységekhez igazodik (hónap első napja, negyedév első napja, félév első napja, év első napja), az aláíráshoz igazított az aláírás keltjéhez, a szolgáltatáshoz igazított pedig azt, hogy a szolgáltatás legelső napjához igazodik.
Fizetési gyakoriság
A fizetési gyakoriság (havi, kéthavi, negyedéves, féléves, éves) azt mondja meg, hogy milyen gyakran készüljön számla az ügyfélnek. Ezt a számlázó úgy éri el, hogy annyi hónapot számláz ki előre, amennyi a fizetési gyakoriság alapján szükséges.

A számlázó tört számlázást végez, ha nem a teljes időszakra kell számlázni. A számlázó tört számlázásnál napokban számol, a hó és az év egységeket tudja megtörni.

Pár példa (a kihagyott számlázási időszak hónapokban nem készül számlatétel):

Normál havi rendszerességű számlázás

Éves számlázása egy olyan szolgáltatásnak, amely hó egységgel rendelkezik

Havi számlázása egy olyan szolgáltatásnak, amely év egységgel rendelkezik